‏ Psalms 35

A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul. ^a1Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt. ^b 2Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket. ^c 3Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik. ^d 4Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk. ^e 5Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek. ^f 6Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére! 7Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson? 8Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől. 9Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt. ^g 10Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán; ^h 11Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről. ⁱ 12Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket. ^j 13Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket. ^k 14Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr. ^l 15Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból. 16A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat. ^m 17Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik. ⁿ 18

Könyörgés rosszakaratú ellenségektől való szabadulásért

19Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal. ^o 20Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre. ^p 21Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged. ^q 22Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják. ^r 23Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket. ^s 24Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket. ^t 25Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek. 26Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe. ^u 27Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában. ^v 28Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától. ^w